MATADOR MO a száraz szezonban: mit mutattak a növényállományok

Egy hosszú csapadékhiányos szezonban a növényállomány megalapozásának minőségét nem csupán a kelés alapján lehet megítélni. A döntő munka a felszín alatt zajlik. A növénynek minél gyorsabban olyan gyökérrendszert kell kiépítenie, amely képes behatolni a talaj mélyebb rétegeibe, és hasznosítani azokat a vízkészleteket, amelyek már nem hozzáférhetők a gyorsan kiszáradó termőrétegben.

Éppen ebben mutatkozott meg a vizsgált növényállományoknál a MATADOR MO vetőgépek jelentősége. Az Agro Čejetice s.r.o. telepén tritikálé, mák és borsó–zab takarmánykeverék vetésénél alkalmazták. Bár különböző növényekről és talajviszonyokról volt szó, közös elemet jelentett a vetés közbeni mélyebb, sávos talajlazítás.

E rendkívül száraz szezonban ez a munkaművelet különösen fontosnak bizonyult. A MATADOR MO szárjai a jövőbeli állomány alatt 20–25 cm mélységig lazított zónát hoztak létre. Így a gyökerek számára utat nyitottak a talajprofil mélyebb rétegei felé, ami segíthette a növényeket abban, hogy jobban reagáljanak a hosszú távú vízhiányra.

A MATADOR MO-t a vizsgált üzemben olyan növényeknél alkalmazták, amelyek állományarchitektúrájukban és a megalapítással szembeni igényeikben eltértek.

Az egyes hozamok természetesen nem írhatók kizárólag a vetőgép számlájára. A növényállomány eredményét egyaránt befolyásolja a csapadék alakulása, a talajviszonyok, az elővetemény, a fajta, a tápanyagellátás és a növényvédelem.

A MATADOR MO megítélése szempontjából azonban fontosabb egy másik összefüggés. A hosszú ideig tartó aszállyal jellemezhető szezonban a gép vetés közben célzottan fellazított talajprofilt alakított ki, amelyben a gyökerek könnyebben hatolhattak mélyebbre.

Rendszeres csapadék esetén a növényállomány a vizet nagyrészt a felső talajrétegekből veszi fel. Hosszan tartó aszályban a helyzet megváltozik: a talajprofil felső része fokozatosan kiszárad, és a mélyebb rétegek szerepe felértékelődik.

A növénynek az a képessége, hogy ezt a vizet hasznosítani tudja, többek között attól függ, képes‑e adott mélységben kellően kifejlett gyökérrendszert kialakítani.

Problémát jelenthetnek a talajtömörödés miatt nagy mechanikai ellenállással rendelkező rétegek. A gyökérnek alkalmazkodnia kell hozzájuk: megváltoztatja növekedési irányát, vagy a profil kisebb részére koncentrálódik. Ez korlátozza a növény által víz és tápanyag felvételére rendelkezésre álló talaj mennyiségét.

A MATADOR MO a vizsgált állományokban 37,5 cm-es sortávolság mellett lazító szárakkal dolgozott. Tritikáléban 25 cm-ig hatoltak, mákban és takarmánykeverékben 20 cm-ig.

Tehát nemcsak a vetőágy kialakításáról van szó. A lazító rész jóval mélyebbre hatol, és a növényállomány alatt alacsonyabb mechanikai ellenállású zónát hoz létre.

Éppen ez a hatás volt agronómiai szempontból jelentős a száraz időszakban.

A MATADOR működési elve a célzott, sávos talajművelésen alapul. A szárak nem végeznek intenzív, az egész területre kiterjedő mélyművelést; ehelyett gyökerezésre alkalmas zónákat hoznak létre ott, ahol a következő állomány majd hasznosítja azokat.

Az eredmény egy függőlegesen fellazított sáv, amelyben a gyökérnek kevesebb mechanikai akadállyal kell szembenéznie lefelé növekedve.

Száraz viszonyok között ez az elv különösen gyakorlati jelentőségű. Amint a felső talajrétegből elfogy a víz, a fejlettebb gyökérzettel rendelkező növény nagyobb talajprofil-térfogatot tud kihasználni.

Nem állítható, hogy a lazítás önmagában automatikusan magasabb termést eredményez. Az eredményt meghatározza a mélyebb rétegek tényleges vízkészlete, a talajszerkezet, a szárazság intenzitása és az adott növény jellege is.

A MATADOR azonban képes megszüntetni az egyik olyan akadályt, amely megakadályozza a növényt a mélyebb vízkészlet kihasználásában.

És éppen ez jelentős előny hosszabb ideig tartó szárazság esetén.

Az egyik vizsgált növény a tritikálé volt. Az elővetemény olajrepce volt, a talajt pedig közepesen nehéznek minősítették.

8 cm-es sekélyművelés után, majd egy mélyebb művelést követően 2025. szeptember 29-én vetettek MATADORRAL. A lazító szárak 25 cm mélységig dolgoztak, vagyis a három vizsgált változat közül ez volt a legmélyebb.

A vetőtárcsák 12,5 cm-es távolságra voltak beállítva, a vetőmagmennyiség 230 kg/ha volt.

Különösen a 25 cm-es munkamélység volt érdekes a száraz szezon szempontjából. A szár által létrehozott sáv viszonylag mélyen fellazított zónát biztosított a gyökerek számára, ahol azok lefelé fejlődhettek.

Egyben a MATADOR vetéskor NPK 15-15-15 keveréket és Wigor-t juttatott ki 100 + 40 kg/ha dózisban. A műtrágya mintegy 10 cm mélységbe került elhelyezésre.

Ez agronómiailag érdekes kombináció: a gyökér nem csupán teret kap a mélyebb növekedésre, hanem a tápanyagok a mag alá kerültek, így a gyökereknek a fellazított rétegen keresztül kell elérniük azokat.

Száraz időszakban ez fontos, mert a felső talajréteg gyorsan veszít nedvességet. Ezzel együtt csökken a tápanyagok hatékony felvételének lehetősége ebből a rétegből.

A tritikálé végül 7,08 t/ha hozamot ért el.

A további vizsgált növény a mák volt. Az elővetemény búza volt, és a vetés 2026. március 18-án történt.

A MATADOR lazító szárakkal 20 cm mélységben dolgozott. A kapák távolsága 37,5 cm volt, míg a vetőtárcsák esetében 12,5 és 25 cm-es váltakozó sortávolságot alkalmaztak.

A vetőmagmennyiség 2,1 kg/ha volt.

Ebben az esetben a vetőmag mennyiségénél lényegesebb a gép munkaegységeinek munkája. A mák a vegetáció során a vízellátási viszonyok alakulására érzékeny növény; aszállyal terhelt szezonban ezért különös jelentőséget kap a talajprofil állapota a vetett állomány alatt.

A MATADOR vetőgép szárai 20 cm mélységig lazított zónát hoztak létre, amely megkönnyíthette a gyökerek továbbhaladását a felső rétegből a mélyebb talajrétegek felé.

Ugyanekkor 100 kg/ha Fertistart Eurofertil műtrágyát juttattak ki hozzávetőlegesen 10 cm mélységbe.

A talajfelszín kiszáradásakor a tápanyagok mélyebb rétegbe történő elhelyezése a hozzáférhetőség szempontjából is előnyös. Maga a tápanyag önmagában nem elég; a növénynek aktív gyökérrendszeren keresztül kell felvennie azt olyan talajból, amely megfelelő nedvességtartalommal rendelkezik.

A mák végső hozama 0,70 t/ha volt.

A takarmánykeverék a gép munkája szempontjából új, eltérő helyzetet jelentett.

9,25 ha-on 2026. március 27-én vetettek borsó és zab keveréket. A vetésmennyiség 220 kg/ha borsó és 70 kg/ha zab volt.

A lényeges különbség az előző variánsokhoz képest a nehéz talaj volt. Itt a műtrágya nem került a talajprofilba, mivel a szárakon lévő tárcsák miatt a zab gyakorlatilag a talaj felszínére került.

Éppen ilyen körülmények között alapvető jelentőségű a lazító rész munkájának minősége. A talaj térfogattömegének és mechanikai ellenállásának növekedésével nő az az ellenállás, amelyet nemcsak a gép munkaszerveinek kell leküzdeniük, hanem később a növény gyökereinek is.

A MATADOR itt 20 cm mélységig dolgozott.

A lazító szárak tehát nemcsak a vetőmag elhelyezéséhez szükséges teret alakították ki. Feladatuk volt, hogy a nehéz talajban olyan vertikális zónát hozzanak létre, amelyet a gyökérrendszer később hasznosítani tud.

Hosszan tartó aszállyal kombinálva ez a hatás különösen fontos. A nehéz talaj tartalmazhat víztartalékot, de ha a gyökérrendszert mechanikai akadály korlátozza, és az csak a profil felső részére koncentrálódik, a növény nem tudja teljes mértékben kihasználni ezt a készletet.

A keverék 9 t/ha zöldtömeget hozott.

A MATADOR ezen áthaladásnál nem alkalmazott műtrágyát. Az NPK 15-15-15-öt külön, a vetés előtt juttatták ki.

A vizsgált területekről szerzett tapasztalatok egyben megmutatják, miért nem célszerű a MATADOR-t kizárólag a maximálisan elérhető munkamélysége alapján megítélni.

A valós üzemeltetésben a munkavégzés 20 vagy 25 cm mélységben történt, a kultúrától és a körülményektől függően.

Ez agronómiailag helyes megközelítés.

A cél nem az, hogy mindenáron a lehető legmélyebben dolgozzunk. A szárnak el kell távolítania vagy meg kell zavarni azt a réteget, amely korlátozza a gyökérrendszer fejlődését, és elegendő teret kell teremtenie a gyökerek számára. Minden további centiméter megmunkálás egyidejűleg növeli a vontatási igényt és az energiafelhasználást.

Ezért a munkamélységnek meg kell felelnie a talajprofil tényleges állapotának.

Száraz időszakban a helyesen végzett lazítás előnye később markánsabban jelentkezhet, mint egy rendszeres csapadékú évben. Amíg a víz a felszíni rétegben elérhető, a gyökerek beágyazódási mélységének különbségei nem feltétlenül látszanak olyan egyértelműen. Hosszabb vízhiány esetén azonban a gyökerek lefelé hatoló képessége az állomány stabilitásának egyik fontos feltételévé válik.

A vetőgépek értékelésekor gyakran elsősorban a vetés egyenletességét, a magmélységet vagy a kelés minőségét vizsgálják. A MATADOR MO esetében egy ilyen értékelés csupán a gép munkájának egy részét ragadná meg.

A 20–25 cm mélységig ható lazító szárak befolyásolják azt a környezetet, amelyben a növény a kelés után hosszú ideig fejlődni fog.

Ez a kulcsfontosságú különbség.

A vetőtárcsa dönt a mag kezdeti elhelyezéséről. A MATADOR lazító része egyidejűleg teret készít a jövőbeli gyökérrendszer számára.

A hosszú csapadékmentes periódusokkal jellemezett szezon igazolta, miért agronómiai szempontból különösen fontos ez a technológiai elem.

Tritikálé és mák vetése során a műtrágya felszín alatti elhelyezését is alkalmazták körülbelül 10 cm mélységbe.

Száraz körülmények között ez a teljes rendszer érdekes kiegészítője.

Ha a tápanyagokat a felszínre, szórva juttatják ki, esőmentes időszakban egy részük a talaj száraz rétegében maradhat, így a növény számára valódi hozzáférhetőségüket a vízhiány korlátozza.

A műtrágya felszín alatti elhelyezése a tápanyagokat közelebb viszi a gyökérrendszer aktív részéhez, és stabilabb talajkörnyezetbe helyezi azokat.

A hatás természetesen függ a műtrágya típusától, a talaj tulajdonságaitól, a nedvességtől és a gyökérzet későbbi fejlődésétől. Ha azonban a gyökérzóna fel van lazítva, logikus rendszer alakul ki: a szár teret hoz létre a gyökér számára, és a tápanyagok olyan talajprofilba kerülnek, amelyet a gyökér később hasznosít.

Három állomány eredményei alapján több gyakorlati megállapítás tehető.

A legfontosabb a felszín alatti munka volt: a MATADOR lazító szárakkal 20–25 cm mély zónát alakított ki, amely alkalmas a gyökerek további fejlődésére.

A sávos lazítás szárazság idején nagyobb jelentőséget kapott. Amint a felső talajrétegek kiszáradtak, a mélyebb gyökérrendszer lehetővé tette a növények számára, hogy a talajprofil nagyobb részéből használjanak fel vizet.

A munkamélység a körülményekhez igazítható volt. A tritikálét 25 cm-ig lazították, míg mák és a takarmánykeverék esetén 20 cm-t választottak.

A gép nehéz talajon is dolgozott. Itt különösen nagy jelentőséggel bírhat a gyökérzóna mechanikai ellenállásának csökkentése a gyökerek függőleges növekedése szempontjából.

A MATADOR lehetővé tette a talajlazítás és a célzott műtrágya‑elhelyezés kombinálását. Tritikale és mák esetében a műtrágyát mintegy 10 cm mélységbe helyezték.

A különböző növénykultúrákat eltérő módon lehetett alapítani. A gép a klasszikus 12,5 cm-es sortávolság mellett az adott állományhoz igazodó, eltérő vetősoros elrendezéssel is dolgozott.

A vizsgált tritikale-, mák- és takarmánykeverék‑állományok a szezon során jelentős és tartós vízhiánnyal küzdöttek. Ilyen körülmények próbára teszik nemcsak a vetés minőségét, hanem a talajprofil előkészítésének módját is.

A MATADOR MO az állományok alapításakor lazító szárakkal 20–25 cm mély sávokat alakított ki. Ennek révén csökkentette a talaj mechanikai ellenállását a jövőbeni gyökérzónában, és megteremtette a feltételeket a gyökerek mélyebb rétegek felé történő behatolásához.

Száraz körülmények között ez a koncepció egészének egyik legfontosabb agronómiai előnye.

Az olyan állomány, amelynek gyökerei nagyrészt a gyorsan kiszáradó felszíni rétegben maradnak, korlátozottan képes reagálni a hosszú, csapadékmentes időszakokra. Ezzel szemben a talajprofil mélyebb rétegeit kihasználni tudó növény szélesebb lehetőséggel rendelkezik a víz és a tápanyagok felkutatására.

A MATADOR MO munkája ezért nem ér véget abban a pillanatban, amikor a vetőmag elhagyja a vetőtárcsát. Agronómiai hatásának döntő része abban rejlik, hogy milyen környezetet teremt a gyökérzet számára a következő vegetációs hónapokra.

JOY OF FARMING
[email protected]
BEDNAR FMT s.r.o.