Ausztrál szántóföldi kísérlet: a talajlazítás előnyei
Az Ausztrál Mezőgazdasági Minisztérium a 2015-2016-os időszakban szántóföldi kísérleteket végzett a CTF (Csökkentett Talajtaposásos Gazdálkodás) rendszerű gazdálkodás terméshozam-növelő hatásairól. A CTF gazdálkodás lényege, hogy minden munka- és erőgép egyazon, előre meghatározott nyomvonalon halad a szántóföldön. A kísérlet elvégézése után egyértelműen kijelenthető: a mély, illetve középmély lazítás alkalmazásának már két éves időszak után is hozamnövelő hatása van.
A Nyugat-Ausztráliában végzett kísérlet eredményei
A CTF rendszerrel kombiált talajlazítást vizsgáló kísérlet 8 különböző tesztparcellán lett megvalósítva, amelyeken 6 különböző talajtípus volt megtalálható. A kísérleti parcellák a nyugat-ausztráliai Binn-től egészen Ongernup településéig helyezkedtek el. A következő talajtípusok találhatók meg ezen a területen: homokos, agyagos, hajszálcsöves szerkezetű, kilúgozódott vörös és sárga talajok, meszes és nehéz talajok.
A Binn és Ongerup közötti területen helyezkedtek el a kísérleti parcellák
Meszes talajjal beborított lazító kapa.
A kísérlet tárgyát elsősorban az képezte, hogy ez a fajta gazdálkodási rendszer termelékenyebb-e a hagyományos termesztéstechnológiai rendszereknél, hozzájárul-e a mezőgazdasági üzemek gazdasági növekedéséhez, illetve növeli-e a talaj szervesanyag-tartalmát. A kísérlet eredményei a GRDS Update in Perth és a Regional in the Geraldton rendezvényeken lettek prezentálva. A kísérletet Wayne Parker vezette. Parker eredményei alapján 2 év után az alábbiak szerint alakultak a terméshozamok:
A kísérlet 1. éve (2015):
- 5 kísérleti parcellán 30 %-kal emelkedtek. A parcellákon őszi búzát vetettek.
- 2 kísérleti parcellán 1-10 %-kal emelkedtek. A parcellákon őszi búzát vetettek.
A kísérlet 2. éve (2016):
- Munglinup közelében található parcellán 30 %-kal emelkedtek, hüvelyes növényeket vetettek.
- 4 kísérleti parcellán 10-30 %-kal emelkedtek. A parcellákon hüvelyeseket vetettek.
- 1 kísérleti parcellán 1-10 %-kal emelkedtek, szintén hüvelyeseket vetettek.
- 2 kísérleti parcellán nem változtak a terméseredmények. Itt is hüvelyeseket vetettek.
A kísérlet bebizonyította, hogy a mély talajlazítás csökkenti a terméscsökkenés kockázatát extrém körülmények között. Ezen extrém hatások közé sorolható a hősokk, fagyok, illetve az ártereken jelentkező áradás. Talajlazítás hatására a gyökerek a mélyebb talajrétegekből is fel tudják venni a nedvességet, illetve javul a talaj vízáteresztő-képessége.
TERRALAND TO 6000 mély talajlazítást végez Ausztráliában.
TERRALAND TO 6000 munka közben.
A szántóföldi kísérlet menete
- Az egyes parcellákon Terraland lazító dolgozott különböző mélységekben. A talaj lazítása 30 cm-es, 45-60 cm-es és több mint 60 cm-es mélységekben lett elvégezve.
- A talajlazítással egy menetben a talajfelszín lezárására is sor került. A dupla tarajos henger a keletkezett rögöket is felaprította.
- A gépkapcsolat részét kapcsolható vontatott hengerek is képezték. Ezek feladata a művelet precíz lezárása, tökéletesen egyenletes felszínt hagynak maguk után. A talajlazítást egy TERRALAND TO 6000 vontatott lazítóval hajtották végre.
A talaj szervesanyag-tartalmának növelésére baromfitrágyát használtak. A szikes talajú parcellák javítására meszet és gipszet juttatak ki.
Csökkentett Talajtaposásos Gazdálkodás (CTF) A CTF egy komplex gazdálkodási rendszer, mely Ausztráliában terjedt el elsőként a világon. A precíziós gazdálkodás azon fajtája, amely az egyes szántóföldi műveletek navigációs rendszerek segítségével történő alapos megtervezésén alapszik. A nyomvonalak megtervezésével jelentősen csökkenthető a menetek száma és ezáltal a káros talajtaposás. Végül, de nem utolsó sorban az inputanyagokra fordított költségek is jelentős mértékben csökkennek. Wayne Parker a kísérlet eredményeit 2017. május 26-án publikálta a
farmingahead.com portálon. (
http://www.farmingahead.com.au/machinery/tillage/wa-research-shows-benefits-of-deep-ripping/)
KÉPGALÉRIA